Anna és a hiszti

Anna és a hiszti szemmel láthatólag egyre jobb kapcsolatban vannak, vagy mondhatjuk úgy is, hogy:
- Okosodik a gyerek.

Ma apával az udvaron voltak délelőtt, de amikor bejöttek az én szépséges kislányom igazi kis "hiszti szörnnyé" változott.
A dolog ott kezdődött, hogy a 2 réteg ruhából egyet leszerettem volna venni róla, mellyel ő szemmel láthatólag nem értett egyet, de én azért sikeresen letornáztam róla egy rend gatyát, pulcsit, és zoknit. Tudatosan írtam azt, hogy letornáztam, mert egy tiltakozó gyerekkel nem egyszerű mutatvány ezt megtenni. Eddig mondhatni, hogy leányálom volt a dolog, az igazi baj ott kezdődött, amikor a benti papucszoknit próbáltam volna ráadni, egyszerre olyan erőt fejtett ki, hogy képtelen voltam őt is lefogni, és a zozo-t is ráadni.
Ezt követte 10 perc kemény hiszti, amikor is ez a gyönyörű gyermek, a toporzékolás, és a földhöz verem magam mutatványt mutatta be felváltva.
A testi fenyítésen kívül (nem vagyok híve annak, hogy a gyereket üssem) mindent bevetettem, a szobába parancsoltam:
- Fel az ágyra, és addig le ne gyere, amíg nem hagyod abba!!!!!!!!!!
Ilyenkor kis idő múlva megérkezik nagy szipogva, hogy:
- Aba-aba (ez nála azt jelenti, hogy abba hagyta a hisztit.
Mire én:
- Rendben, akkor vegyük fel a zoknit.
- NE-NEEEEEEE-NEEEEEEEEEEEE - és kezdődött elölről minden.
Ezt a párbeszédet eljátszottuk ma kb. 3x, mindhárom alkalommal eredménytelenül. Közben természetesen a kisasszony felsorolta a fél családot, névsorolvasást tartott menekülési útvonalból.
A tekintetével "ölni" tudott volna, ahogy ott állt előttem, de nem nézett a szemembe, csak féloldalról, mint ha szikrákat dobált volna a szemével, és közben szipogott. Ahogy ott állt, maga volt a sértett büszkeség, aki menten mindent, és mindenkit eltipor a szemével.
Végül is oda jutottunk, hogy felvette a papucsát, ekkor megpróbáltam magamhoz hívni, hogy beszéljük meg, de inkább az ajtó mögé ment, mint hogy hozzám jöjjön, hisz ekkor anyával már rég haragban állt. :)

1 óra körül, amikor elaltattam átgondoltam ezt az egészet, és végül is arra jutottam, hogy ebben a helyzetben ha mondhatom így, ő győzött, hisz hiába volt a sok civakodás, hiszti a zokni felett ő vég csak a papucsot vette fel, úgy mond csak azért is alapon. :-(

A képen már ébredés után, mint egy tündéri jó kislány, mint aki hírből sem ismeri a hisztit.

U.i: ma, mint ahogy a képen is látszik legalább ebédelt :-), lehet, hogy a hisztire megéhezik a gyerek. :d:d:d